Az Iparművészeti Múzeum filiája az intézmény első főigazgatója, a neves műgyűjtő Ráth György tulajdona volt. A látogató vendégségbe érkezik: a gyönyörű enteriőrökben és a látványtárban a múzeum szecessziós gyűjteményét fedezheti fel, továbbá Ráth György egykori otthonának képtárát és historizáló ebédlőjét is megcsodálhatja. A Ráth-villa enteriőrjében, illetve kerámia és üveg látványtárában a múzeumpedagógiai foglalkozásokon a feladatok típusai is illeszkednek a korosztály lélektani jellemzőihez, ahol az identitás alakulása olyan tevékenységek révén formálódik és ölt testet, mint a saját vélemény, gondolat megfogalmazása. Nagy hangsúlyt fektetek az affektív módszer, a különböző érzékszervekre ható – a tapintással, szaglással, hallással vagy ízleléssel kapcsolatos – tevékenységek alkalmazására. Hiszen ez a módszer felkelti az érdeklődést a műalkotás iránt, a fantáziát is fejleszti és segíti a jobb megfigyelést és az ismeretek rögzülését. Az érzékelésfejlesztő foglalkozások növelik a motivációt a feladatok elvégzésére, illetve segítenek a hosszabb távú érdeklődés kialakításában. A látványtárban létrehozott eredeti régi tárgyakból összeállított hands-on asztal és az öltözőszoba viseletei minden korosztály számára kipróbálhatóak és szinte mindegyik múzeumpedagógiai foglalkozáson használjuk ezeket. A gyerekek tárgymásolatokat, valódi alapanyagokat, művészi eszközöket, érdekes antik tárgyakat vehetnek a kezükbe, vizsgálhatnak meg alaposan, megismerve tulajdonságaikat, anyagukat, elkészítésük módját.
Joó, J. (2023). A hely szelleme – múzeumpedagógia egy gyűjtő otthonában. Tudásmenedzsment, 24(2. különszám), 109–121. https://doi.org/10.15170/TM.2023.24.K2.12
