Múzeumpedagógiai módszertár

Módszertani börze

Anyagtapogatós játék

Célja: Tárgyak beazonosítása tapintásérzékelés révén.

Korosztály: 1-12. osztály

Időigény: 15-20 perc

Eszközök: különböző típusú anyagok (vászon, selyem, gyapjú, fa, ezüst, bronz, arany stb.)

Szervezeti keret: egyéni munka

Konkrét példa:

Kizárólag tapintás útján "vakon" kell a játékosoknak azonosítaniuk a körbe adott és megtapintott tárgyat. Az anyagokat külön-külön adjuk körbe és minden játékossal megtapogattatjuk.

Elvárások:

A játékosok körbeüléséhez szükséges tér.

Tippek:

Érdemes olyan alkotásnál alkalmazni, ahol meghatározó szereppel bír a tárgy anyaga.

 Motívumkeresős játék

Célja: Vizuális kultúra fejlesztése, tárgyak részletes megfigyelése.

Korosztály: 3-12. osztály

Időigény: 5-10 perc

Eszközök: fotók, szürkelemez, habkarton, ragasztó

Szervezeti keret: egyéni munka vagy páros munka

Konkrét példa:

A kiválasztott tárgyakról levesszük a motívumokat és meg kell keresniük a diákoknak a kiállítótérben a tárgyakat.

Elvárások:

Irányítókészség.

Tippek:                                 

Olyan tárgynál használjuk, amely jellegzetes részletekkel bír. Szinte minden típusú múzeumi órán lehet használni; az egyik legkedveltebb játék a diákok körében.

Múzeumpedagógiai foglalkozás a Magyar Nemzeti Múzeum állandó gyűjteményéhez

Zászkaliczky Anna Eszter (ELTE-Múzeumpedagógiai szakirányú továbbképzés hallgatója, 2016.)
Helyszín Magyar Nemzeti Múzeum, Magyarország története I. rész, 6. terem
Korosztály 6–8. osztály
Tematika A három részre szakadt Magyarország, Magyarország a török korban.
Időtartam kb. 90 perc
Tantárgyi
kapcsolódás

Irodalom, történelem, ének-zene, rajz- és vizuális kultúra, földrajz.
Képzési cél A foglalkozás során az egyéni munkával az önálló feladatmegértést és
feladatmegoldást; az asszociatív, elvonatkoztató képességet szeretném
fejleszteni; a páros és a csoportmunkával a kompromisszumkészséget, a
csapatban való munkát szeretném előtérbe helyezni. Emellett az önálló
véleményalkotás, a saját szempontok figyelembe vétele is hangsúlyos.
Nevelési cél A tanulók megtanulják, megismerik a múzeumi szabályokat, viselkedési
formát. Emellett ugyanolyan fontos, hogy az aktív múzeumlátogatói,
kritikai szemléletű látogatói attitűdöt is megtanulják. A múzeumra mint
otthonos, szórakoztató és érdekes helyre tekintsenek, ahol – tudtukon kívül
– a nonformális és informális tanulás előtérbe kerülhet.
Oktatási cél A tanulók általános iskolai tanulmányaihoz kapcsolódóan a három részre
szakadt Magyarország történelmi helyzetének, a három rész
sajátosságainak megismerése. Fontos az összefüggések, az események
átlátása, a történelem és az irodalom, zene összekapcsolása, egy időbe
való elhelyezése – ezzel kiküszöbölve az oktatás azon hiányosságát, hogy a
különböző tantárgyak kapcsolódási pontjait nem teremti meg az iskola.
A foglalkozás során az alábbi fogalmak és nevek kerülnek elő: végvárak,
adózás, török hódítás, jobbágyok, janicsárok, Habsburgok, nemesség, Balassi
Bálint, Erdélyi Fejedelemség, Magyar Királyság, Erdély, Felvidék,
Szulejmán, Habsburg Ferdinánd, pasa, imám, paraszt, Buda, Bécs, Eger,
Kőszeg, Dobó István, Zrínyi Miklós.

Múzeumpedagógiai foglalkozás részletes leírása

Írta: Szabó Máté (SZTE-JGYF andragógia szak 3. éves hallgatója)

Hej, te betyár világ…

 

1.Foglalkozás címe: Hej, te betyár világ…

2.Ajánlott korosztály:12- 13 évesek.

3.Foglalkozás koncepciója: Célom a betyárvilágot körüllengő romantika közelebb hozzása és jobb megismerése. Mivel a valóság és a róluk szóló kitaláció összemosódik, ezért nem könnyű eldönteni, hogy milyenek is voltak a való életben. Foglalkozás végére mindenkiben kialakuljon egy kép az életükről.

4.Foglalkozás tartalma: A betyár életérzés megismertetése, bemutatása Munkácsy Mihály: Búsuló betyár című képe alapján. Miért is volt számára olyan vonzó ez a világ?

Múzeumpedagógiai forgatókönyv

Írta: Bánfi Gréta, SZTE-JGYF 3. éves hallgatója a Múzeumpedagógiai kurzusra készítette.

Forgatókönyv:  Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus című alkotásához

A témakör célkitűzései:

  1. Célom, hogy a hallgatók megnyíljanak és merjenek beszélni arról, hogy a kép milyen érzéseket kelt bennük. Mivel egy olyan festményről van szó, amely teli van érzelmekkel, nagyon fontosnak tartom az őszinteséget a csoportban és ennek érdekében feladatom, hogy kialakítsak a hallgatókkal egy bizalmi kört.
  2. Megtalálni a kapcsolatot a képi elemek és a festő között, azaz Csontváry és a cédrus közötti összefüggést, azonosságot.
  3. Színekről való elmélkedés, azok jelentése, érzelemkifejező képessége, hőmérsékletük, mennyiségük a bemutatott képen.
  4. Olyan kérdések feltevése, mely során úgy érezheti a hallgató mintha ő szerepelne a képen
  5. Olyan kérdés feltevése, amely lehetőséget teremt arra, hogy a hallgató azonosuljon a kép alkotójával, úgy érezze ő is lehetne akár a kép alkotója.

Múzeumpedagógiai forgatókönyv

Helyszín: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Feldolgozott alkotások:

Ferenczy Károly: Józsefet eladják testvérei 1900
Ferenczy Károly: Hegyi beszéd 1896
id. Pieter Breughel: Keresztelő Szent János prédikációja 1566

A foglalkozás címe: Bibliai szereplők kicsit másképp

Írta:Fekete-Horváth Erika  (ELTE-Múzeumpedagógiai szakirányú továbbképzés hallgatója, 2016.)

Oldalak